A Zichy-kastély, mely a Szentlélek téri HÉV-megálló mellett áll, nem érintetlen területen épült fel. Helyén az Árpád-korban, valószínűleg már a XI. században román-stílusú templom állt; a Szent Péter templom, amit a tatárok romboltak le. A romokon 1340 körül gótikus templomot emeltek őseink, a Szűz Mária tempomot, amit viszont a törökök pusztítottak el.
Ami a román és a gótikus templomból maradt:
1659-ben I. Lipót király a Zichy családnak adományozta Óbudát, de onnan a törököt csak 1686-ban sikerült kiűzni.
1746-ban Zichy Miklós gróf kezdte el felépíttetni ezen a helyen a család óbudai kastélyát - barokk stílusban.
1751-ben az ekkor még fiatal (34 éves) Mária Terézia személyesen is meglátogatta az alig elkészült kastélyt.
Zichy Miklós halála után azonban özvegye, Berényi Erzsébet nem tarthatta meg a birtokot. Ha másra nem, időhúzásra jó volt a 10 év pereskedés, amit elindított a kastélyért, mert így legalább a bútorokat, berendezési tárgyakat ki tudta menteni onnan.
Az állami kézbe került kastély romlásnak indult. Oldalszárnyait lebontották. Parkját hagyták tönkremenni, szobrait, egzotikus növényeit eladták.
Főépületét az 1800-as években katonai ruhatárként használták.
Az 1950-es években szükséglakásokat alakítottak ki benne. Melyek azonban nem lehettek kellemesek, mert a Duna közelsége, a párás levegő miatt könnyen penészesedtek a falak.
1974-ben helyezték műemléki védelem alá, s azóta múzeumként és művelődési házként működik.
Ha egyszer a teljes kastélyt sikerül felújítani és a jelenleg még kihasználatlan épületeit helyrehozni, akkor nagy turisztikai vonzóerő lehet belőle. A kastélyépületben meglevő múzeumok és a Kobuci-kert teljesen rendben vannak. A maradék részekben úgy képzelem, hogy a történelmi korszakoknak megfelelő múzeumokat lehetne berendezni, az épület kastély-mivoltát hangsúlyozva - de lehetne olyan rész, ami a katonai ruharaktár, s olyan, ami a szükséglakások emlékét őrzi. Milyen jó lenne, ha ez részben interaktív lenne, ahol pl. be lehet öltözni Zichy-korabeli ruhákba. A parkot bár vissza lehetne állítani, az egzotikus növényes üvegházzal. Aztán innen már csak apró lépés lenne, hogy egy stílusban hozzáillő, jó minőségű kávézó is működjön benne...
Az Óbuda Múzeum
Ma a kastély épületében működik az Óbuda Múzeum, mely a városrész történelmi emlékeit mutatja be:
Az épületrészben körben haladhatunk, s a leleteket, emlékeket követve az őskortól a legújabb korig jutunk el.
A rómaiak előtt az úgynevezett pannonok éltek itt (akik az illírek egyik törzse voltak). A rómaiak bátor népnek tartották őket, ugyanakkor a földet értéktelennek gondolták, kedvezőtlen éghajlattal. Később azonban - a Borostyán út miatt - egyre fontosabbá vált a terület.
Az i.e. IV. században kelta hódítók érkeztek. I.e. 50 körül a dákok törtek előre.
Isz. 35 és 49 között megkezdődött a római térfoglalás.
A pannonok többször fellázadtak a rómaiak ellen, de végül romanizálódtak. Tacitus szemtanúként így írt az akkori helyzetről: "Egész Pannonia nagyon erdősen terül el az Iapydes és Dardani között. Augustus idejében nem volt ott város, hanem faluként vagy a vidéken szétszórt egyes házakban laktak nemzetségek szerint. Nem volt a nemzetnek egy közös kormánya, nem volt közös gyűléshelyük, közös uralkodójuk. Háború idején százezer embert tudtak volna kiállítani, de nem tudták összegyűjteni a fejetlenség miatt."
A IV. század során mindenféle barbár népek támadták a Római Birodalmat, míg végül a rómaiak kénytelenek voltak átadni Pannónia egy részét a hunoknak, 409-ben. 433-ban már egész Pannónia a hunoké lett.
567-ben a Közép-Ázsiából kivándorolt avarok vették birtokba a területet.
796-ban a frankok hatoltak be a területre és megkezdték az avarok keresztény hitre térítését.
881-ben megérkeztek az első magyarok.
A múzeumban néhány őskori és ókori (római) emlék után már következik is a magyarok hősi korszaka. Az 1200-as években Óbudát még Budának nevezték. Először az óbudai vár felépülése, 1261 után változott a terület neve Vetus Buda-ra, azaz Óbudára. Az ekkori Óbuda három utcaszerű házsorból állt. Ezek az utcák a mai Lajos utca, a Tavasz utca, a Laktanya utca és az ezekre merőleges Vörösvári út helyén voltak. Találkozásánál alakult ki a városka centruma, mely a korabeli levelekben Forum, illetve platea Floriani néven szerepelt. Utóbbiból ki lehet találni, hogy a Flórián tér helyén volt.
Láthatunk a múzeum-részben emlékeket és képeket a román stílusú, 1100-as évekbeli Péter templomból:
.... és találunk utalást az1200-as évekbeli Klarissza-kolostorra, a királynéi várra és az 1300-as évekbeli Szűz Mária-templomra is.
Megtalálhatóak a néhai piac-tér leletei is a múzeumban. A piac-tér a Lajos utca 158., 160. és 163. által határolt területen volt. A tér közepén az 1300-as években már kút is állt. A piactér körül az előkelők laktak egy vagy kétemeletes házakban, alsó szintjükön többnyire raktárral vagy borospincével. Az emeleteken már cserépkályhák és üvegablakok adták a meleget. A piacra a Dunán bor, só, keleti fűszerek, kelmék, kerámia- és üvegedények érkeztek.
