Egy télvégi napon a fő téri Szentháromság-szoborhoz mentem ki.
1738-39-ben pestisjárvány pusztított Óbudán. Egyetlen év alatt a városka 888 lakosa vált a fekete halál áldozatává.
Az ő emlékükre és a járvány elmúlásáért adott hála jelképeként készült 1740 és 1743 között a Szentháromság szobor, ami ma is látható a Szentlélek tér D-i végén. A szoborra szükséges pénz felét a Zichy család adományozta, a többit pedig a polgárok adták össze.
*Akantuszlevél: Az építészetben és képzőművészetben gyakori díszítőmotívum. Magyarul a növény neve medveköröm. A növény egyébként az ókori mediterráneum kedvelt dísznövénye volt. Magyarországon már az Árpád-kor építészetében megjelent használata. [https://hu.wikipedia.org/wiki/Akantuszlev%C3%A9l]
Xavéri Szent Ferenc bajuszos, szakállas alakja bal oldalon látható, szerzetesi ruhában, kereszttel. A szent 1506-ban született Spanyolországban. 28 évesen jezsuita* szerzetes lett és zarándokútra indult a Szentföldre. A törökök miatt azonban csak Velencéig jutott, majd a pápa Indiába küldte. Ő engedelmeskedett, de út közben Mozambikban töltött hosszabb időt. Indiába (Goába) megérkezve látta, hogy a tengerészek és kereskedők szégyent hoznak a kereszténységre, ezért először őket kezdte el megtéríteni. A helyieket védte a portugál kereskedők csalásaitól és vigasztalta a muzulmánok támadásai miatt. Így lett ő a jezsuiták egyik legfontosabb szentje.
*A jezsuita rend fontos küldetése volt a reformáció megállítása, s itt, Óbudán elég sikeresek voltak.
A jobb oldalon álló szobor Borromei Szent Károlyt ábrázolja. Szőrtelen arcú férfi, papi öltözetben. Nyakát egy elől csomóra kötött kötéldarab veszi körül. Jobb kezében keresztet tart maga elé.
Ő 1576 és 1578 között a milánói pestisjárvány idején ápolta és élelmezte az embereket és nyakába vetett kötéllel vezekelt.
A középen álló Szent Flóriánt római öltözetben szokás ábrázolni, miközben egy ház-'makettre' vizet önt. Flórián 240 körül született. Római légiós százados volt, de keresztény. A keresztényüldözés idején kővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Holttestét egy öregasszony emelte ki és eltemette a folyó mellett. Sírja fölött templomot építettek a bencések, mely körül híres kegyhely épült ki. Kezdetben árvizek ellen kérték közbenjárását, majd kialakult egy legenda, miszerint ifjúkorában imája hatására kialudtak egy égő ház lángjai. Így lett ő a tűzvészek elleni védőszent.
Az egyik oldalon hosszú lepelbe öltözött, mezítlábas nőt láthatunk, aki kőhalmon fekszik. Keresztbetett karjai alól egy kereszt nyúlik felfelé (mert úgy találták meg holttestét: feszülettel a kezében). Szent Rozália ő, aki az 1100-as években, Szicíliában remete-életet élt. Amikor az 1600-as években csontjait körbevitték Palermóban, az éppen dúló pestisjárvány elmúlt. Így lett ő az egyik pestis elleni védőszent.
Az obeliszket oszlopfő zárja le, s ezen ül maga a tulajdonképpeni Szentháromság-szobor. Jobb oldalán látható a hosszú szakállú Atya, aki bal kezét a földgolyón nyugtatja. Bal oldalt a Fiú. Köztük pedig a Szentlélek, galambként ábrázolva. Mindhármuk felett sugárglória látható.
Az egész csoportot vaskerítés veszi körül, kétszárnyú ajtóval:
A kerítésen is áll három szobor: Szemből nézve a bal oldali egy meztelen férfi, akinek csak az ágyékát fedi egy rongydarab. Háta mögött Y-alakú csonka fatörzs van, amihez kikötötték. Ő Szent Sebestyén, aki Flóriánhoz hasonlóan keresztény római tiszt volt. Figyelembevéve a 16 év korkülönbséget, akár ismerhették is egymást. Sebestyént is keresztény hite miatt ítélték halálra, de csodás módon túlélte a nyílvesszőket. Vallásával természetesen nem hagyott föl, így másodszor is halálra ítélték; agyonverték és egy csatornába dobták - 30 évesen. A pestissel kapcsolatban őt jelenítették meg a leggyakrabban a középkorban, talán mint a csodás felgyógyulások jelképét.
A hátsó szobor is egy szakállas férfialak, aki hosszú ruhát, köpenyt és váll-leplet visel. Bal kezében nyitott könyvet tart. Lábánál két gyerek öleli egymást (?) - Én egy gyereket láttam, s nem láttam egyértelmű nyomát annak, hogy a másik gyerek letört volna, vagy hiányozna onnan -. Ő Valoisi Szent Félix, a trinitárius rend egyik alapítója. A trinitárius szerzetesek a járvány idején lelkiismeretesen ápolták az óbudai betegeket; ezért került ide az alapítójuk.
Valoisi Félix (aki az 1100-as évek végén - 1200-as évek elején élt) azt tűzte ki célul, hogy pogányok fogságába esett keresztény rabokat szabadítson ki. Erre a célra alapította rendjét, a trinitárius rendet. Ha valakit nem tudtak pénzzel kiváltani, volt, hogy maguk mentek az egyes rabok helyére fogságba.
A trinitárius rend 1602-ben jelent meg Magyarországon és Óbudán, mert a Zichy család pártfogolta őket. 1745-ben épült meg Óbudán a trinitárius rend számára a kiscelli templom és kolostor.
Az Árpád-híd építésekor, 1939-ben még vigyáztak a szoborra. 1943-ban a munkálatok megszakadtak. 1945-ben, az utcai harcok következtében károsodás érte. Megsemmisült a Szent Sebestyén-szobor, megsérült az oszlopfő, letört a Szűz Mária-korona fele, és elgörbült a csúcson lévő kereszt teteje.
1950-ben, mikor megnyitották a forgalom előtt a hidat, a szoborcsoport még mindig háborítatlanul állt a helyén (így a tábla felirata téves lehet).
1956-ban azonban lebontották, teljesen indokolatlanul, a Zichy-kastély udvarába vitték és darabjai ott hevertek gazdátlanul. 1959-ben került a Kiscelli Múzeumba.
1998-ban visszaállították eredeti helyére, ahol ma is látható.
Forrásaim voltak:
https://3.kerulet.ittlakunk.hu/kultura/120405/az-obudai-szentharomsag-szobor
https://adoc.pub/az-obudai-szentharomsag-szoborcsoport.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Xav%C3%A9ri_Szent_Ferenc
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zus_T%C3%A1rsas%C3%A1ga
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Fl%C3%B3ri%C3%A1n
https://archiv.katolikus.hu/szentek2/SZENTEK/00000248.HTM
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Sebesty%C3%A9n
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_R%C3%B3kus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése